SZINOPSZIS

NINCSENEK VÉLETLENEK: Simonyi Károly c. könyv

 

 

2008-ban a Pontus Kft. útjára indította az “Iskolateremtők” könyvsorozatot, amely Ladó László, Kindler József és Simonyi Károly műegyetemi professzorok életét és munkásságát mutatja be. Munkatársaik és tanítványaik gondolatait gyűjtöttük össze, hogy közelebb hozzuk ezeknek a kivételes embereknek az életútját az olvasókhoz. Szerkesztőként és dramaturgként azon dolgoztam, hogy bemutassam az életük legmeghatározóbb döntéseit, útkereszteződéseit, és azt, hogyan formálták tanítványaikat és a világot maguk körül.

 

A sorozatunk mottója Thomas Mann híres gondolata: “Mérték és Érték.” Kálmán Gábor így fogalmazta meg Simonyi Károlyra emlékezve:

 

„Érték – a tudomány és a fizika értékét tanultuk meg Simonyi Károlytól, valamint a tudományban eltöltött élet értékét. Mérték – nem az határozza meg, hogy mit tudunk, hanem az, hogy hogyan hatunk a világra.”

 

A legutóbbi kötetet, “Az iskolateremtő Fidél atya Aviánói Márk szolgálatában” című könyvet Faccioli Mark olasz szerzetes atya inspirálta. 2022 nagypéntekén, a keresztút után találkoztunk életünkben először. Beszélgetésünk során Marco atya hitünk lényegét fogalmazta meg: Nincsenek véletlenek. 

Más megközelítésben már régen jelen van a Deus ex Machina gondolata a görög drámákban.

 

A Pontus kiadó gondozásában az “Iskolateremtők” sorozatban olyan jelentős művek találhatók, mint Simonyi Károly “A fizika kultúrtörténete” című könyve, Ladó László “Szervezéselmélet és -módszertan” című munkája, Kindler József által létrehozott és szerkesztett “Kovász” folyóirat, valamint Pacsay János Fidél által kezdeményezett boldog Avianói Márk szobor. Mind azt az elvet erősítik, hogy az életben “nincsenek véletlenek” – mind egyediek és jelentősek, az iskolateremtők hatása és kisugárzása révén. 

 

Az új sorozat első kötete, “Nincsenek véletlenek: Simonyi Károly” azt kutatja, majd feltárja, sorra veszi és bemutatja, hogy az élet bizonyos mérföldkövei igazolják azt a gondolatot, hogy valóban nincsenek véletlenek, amiért is hoztuk létre a sorozatot. 

 

Simonyi professzor állomásai, ahol nem voltak véletlenek:

 

1. Kapuy Elek plébános, a tehetséggondozó

Semadam Károly tízgyermekes parasztcsalád 7. tagjaként az első világháború közepén, 1916 októberében született. Már kisiskolás korában kitűnt tehetségével Kapuy Elek plébánosnak, akinek előbb ministránsa, majd követője lett. 17 éves korában fizika-matematika tanár, szerzetes pap szeretett volna lenni. A plébános szorgalmas levelezésbe kezdett, hogy a 10 éves Károlyt elindítsa az úton, és megtalálja a híres névrokont.

2. Simonyi-Semadam Erzsébet és Mayer Miksa 

Az egykori miniszterelnök gyermektelen lánya és férje, Mayer Miksa, Kandó Kálmán munkatársa, családjába fogadja Károlyt, majd később a bátyját is. Mindketten sokoldalúan felkészült, széles látókörű, „világmegváltó” értelmiségiek lettek. Károly gépészmérnöki és jogi diplomát szerzett. 1940-ben friss diplomásként tanársegéd lett a Műegyetemi Pöschl tanszéken.

3. Bay Zoltán atomfizikus, a példa

1942-től Bay Zoltán Atomfizika tanszék tanársegéde lesz. Részt vesz a Hold-radar és a részecskegyorsító tervezésében.

4. Tárczy-Hornoch Antal és Boleman Géza, a soproni tanszéken az elődje 

1948-ban Tárczy-Hornoch Antal és Boleman Géza professzorok az Elektrotechnikai tanszék vezetésére hívja. Itt készül el 1951-ben az első magyar részecskegyorsító, amiért Kossuth díjat kap.

5. Farkas Mihály honvédelmi miniszter 

1951-ben hivatja abban a hitben, hogy megszületett a magyar atombomba.Lépjen be a hadseregbe. 

6. Zsuzsa asszony, a felesége

1944-ben SAS behívót kap, amerikai, majd orosz hadifogságba kerül. Később könyvguberálás közben megismerkedik Zsuzsa asszonnyal, későbbi feleségével, Charles és Tamás édesanyjával.

7. 1956

8. A szovjet miniszter „hálája”

A miniszter elővette az „életmentő” Elméleti Villamosságtan című könyv orosz kiadását, amivel leállíttatta Simonyi professzor eltávolítását az általa alapított tanszékről, a Műegyetemről. Nem véglegesen. 1970-ben lemondani kényszerült.

9. Barta István, az „életmentő” tanszékvezető professzor. Befogadja a tanszékére.

10. A kollégisták inspirációja

Tanítványai, a vári kollégisták, meghívták előadást tartani. 1973-ban, nagycsütörtökön, az előadás – „Olaszországi kirándulás” és Galilei fizikus – „multimédiás bemutatója” óriási sikert aratott, és ezzel útjára indította „A fizika kultúrtörténetét”. Ez az a munka, amelyre egész életében készült, és amelyből megszületett a nagy könyv. Élete végéig hűséges munkatársával, Csurgay Ildikóval együttműködve dolgozott az újabb és újabb kiadásokon, finomítva és továbbfejlesztve a művet.

 

Célunk egyszerű: ha van hited, erősíteni szeretnénk; ha pedig keresed, segíteni akarunk, hogy megtaláld a Jóistent. A világunk ma az egyéni „én” tudatra fókuszál, egyre inkább a virtuális világban élünk. De a jövőnk a közösségben, a „mi” tudatában rejlik. Ez az, amit a kereszt szimbolizál: vertikálisan az egyén, horizontálisan a közösség. A “Nincsenek véletlenek” könyvsorozat segít közös gondolkodásban megerősíteni hitünkben. Egy pillanatra megállni és újragondolni életünket. A kiváló emberek példáját, életútját követve megtalálhatjuk saját életünkben is a “Nincsenek véletlenek” igazságát!