Bejegyzések

KÖZÉPOSZTÁLY?

Kép
Herczegh Júlia és Bay Zoltán KÖZÉPOSZTÁLY    versus értelmiség (?) a nemzetben való gondolkodásban   (Korszakváltás a mesterséges intelligencia alkalmazása - előtt)     1 perces klipek: Összesen:17 perc!   1.  A témafelvetés  aktuálitása , résztvevők: Bogár László, Gulyás István, Kovách Imre, Regős Gábor és Szikra Levente.  2.  Hatalmas változások  a 70 -es évektől. 3.  Kína feljött.  Rivális középosztály. 4.  A  fogyasztói társadalom  kialakulása. 5.  Kovách Imre : “A magyar társadalomban nincs középosztály.” Az is fontos, hogy  mire  használják a jövedelmet! Négyrétegű társadalom van. 6.  Gulyás István:  Középosztály ma, hogy fogalmazható meg? 7.  Kovách Imre : Középréteg nem középosztály 8.  Dolgozói szegénység 9.  Rétegek vannak , középosztály tehát nincs! 10.  Helycsere. Van egy réteg, amely  lesüllyedt . Lift hatás. 11.  Bogár László: Mária Terézia...

Az Iskolateremtők üzenete: “Isten - Európa - Haza”

Kép
Simonyi Károly Nagycsaládja “Minden hiteles dal ajándék a jövőnek” (Albert Camus) Blog végén van egy remény Ebben a legfontosabb a “hiteles”, továbbá az igaz ember. Mindkettő szorosan összefügg a bizalommal. Egy hiteles ember azáltal nyeri el mások bizalmát, hogy következetes és őszinte, míg egy igaz ember a tisztességével és igazságosságával. Az, hogy valaki hiteles és igaz ember, nagymértékben függ attól, hogy mennyire tudatosan éli az életét, mennyire hű önmagához és az értékeihez.  Keresd a hiteles és igaz embereket. S találd meg. Én megtaláltam a múltban: Kindler József - Ladó László - Simonyi Károly professzorok és Pacsay János Fidél kapucinus szerzetes.   16. QR kód: Keresztény kultúra nélkül a magyar kultúra nem érthető meg   https://youtube.com/clip/UgkxlmmpG-s0TTVvlrHnC-0r6TVaZMoKvyF2?si=8HwCWRyGnc1q_BWT “Európa múltja, benne Magyarország múltja keresztény kultúra volt. Persze a kereszténység nagyon bonyolult dolog. Benne van az ősi héber, a zsidó, a görög, a ró...

A fizika dinamikáját elemző modell (AI alkalmazás)

Kép
Hipotézis :   Az “isteni szikra ”régóta van az emberiség tapasztalatában. A  kifejezést gyakran használják azokra az inspirációkra vagy hirtelen megvilágosodásokra, amelyek egy zseniális ötletet vagy felfedezést eredményeznek. Jellemzője, hogy az ember elméje már érett arra, hogy az adott problémára rátaláljon, de a végső felismerés egy váratlan pillanatban érkezik meg. Ezért a felkészültség és a kitartó gondolkodás az “isteni szikra” megjelenésének előfeltétele. Tudósok  körében keveseknek adatik, hogy számukra jöjjön az a bizonyos isteni szikra - említette Bársony professzor.  A felfedezés mindig áttörést hoz. Az új mindent elsöprően győz a régi felett. Ez nem más mint  egy belső megvilágosodás, inspiráció vagy intuíció, amely az emberi gondolkodás magasabb szintjének, kreativitásának vagy spirituális kapcsolódásának jeleként értelmezhető. A kifejezést többnyire arra használják,  hogy hangsúlyozzák az ötletek vagy gondolatok különleges eredetét és jelentő...

Forgatókönyv szinopszis

Kép
  Szinopszis Cím: “Én pedagógus vagyok, szervezőménök” (Simonyi Károly) Műfaj: Történelmi dráma Logline: Simonyi Károly egy világszerte elismert magyar pedagógus és villamosmérnök, akinek a kezei alatt generációk nőttek fel, az 1956-os forradalmi szerepvállalása miatt kirekesztetté válik. Lemond mindenről, ám egy 1973 Nagycsütörtökön tartott  előadás sikere új célt ad neki: visszatér a tudományos életbe, és megírja a “Fizika kultúrtörténete” c. könyvet, amely a tudás és kultúra időtlen kapcsolódását tárja fel, amelyben munkatársa Csurgayné Ildikó és felesége Somossy Zsuzsa segített. Cselekmény összefoglaló: Simonyi Károly (1916–2001) tízgyermekes parasztcsalád hetedik gyermekeként született Egyházasfaluban. Tehetségére korán felfigyeltek, és nevelőszülőkhöz került, akik támogatták tanulmányait. Gépészmérnöki és jogi diplomát szerzett, majd a második világháború után a soproni egyetem Elektrotechnika tanszékének vezetője lett, ahol megépítette Magyarország első részecskegyorsít...

III. RÉSZ: A SIMONYI KRÉDÓ

Kép
III. RÉSZ: A SIMONYI KRÉDÓ     Simonyi Károly neve összeforrt a Műegyetemmel. Nem csupán egy oktató volt a sok közül, hanem egy olyan tanár, aki egész életét a tudománynak, a tanításnak és a hazájának szentelte. Számára a Műegyetem több volt, mint munkahely: otthon, műhely, szellemi központ. Az épület falai között született meg számos meghatározó műve, amelyek nemcsak Magyarországon, hanem világszerte is alapművekké váltak. Az előadásai során generációk gondolkodását formálta. Könyvei – Villamosságtan, Elektronfizika, Elméleti villamosságtan és A fizika kultúrtörténete – túlélték az idő próbáját. Ezek a művek nem pusztán tankönyvek, hanem egy élet szellemi örökségének lenyomatai. Munkássága messze túlmutatott az ország határain, a tudás nemzetközi közösségének is része lett. A huszadik század viharai ellenére Simonyi és társai – Bay Zoltán, Teller Ede, Wigner Jenő és mások – példát mutattak arra, hogy a magyar tudomány és technológia képes lépést tartani a világ legjobbjaival....